Köszöntjük Pusztafalu község honlapján!
Mester Ferenc verse ekképp kezdődik: "Ahol én születtem..." Ezen sorral köszöntjük most kedves idelátogatóinkat!
Ahol mi születtünk, Pusztafalu, egy a Felső-Hegyközben található törpefalu, ami immáron több évszázados múltra tekint vissza. A hegyközi településekre jellemző, hogy zárt közösségek, melyek megőrzik hagyományaikat, tradícióikat még ebben a felgyorsult világban is.
Reméljük személyesen is megtapasztalják az itteniek vendégszeretetét és a táj felejthetetlen szépségét, melyet honlapunkon keresztül
szeretnénk most Önöknek bemutatni.

Pusztafalu

Pusztafalu neve maga is egy kis történelem. A falu elzártsága miatt a néptánc, a hiedelmek, a hagyományok talán Magyarország területén sehol nem éltek ilyen tisztán és elkülönülten, mint Pusztafaluban. A pusztafalui néptánc, a verbunk országos híre vitathatatlan. Látnivalók: Falumúzeum, Kormos-Bába tanörvény, kopjafás temető, Szádeczky-Kardoss sírhely, I-II. Világháborús emlékmű, országhatárt átívelő kerékpárút, református parochia.

Történelem:
Pusztafalu a Hegyközben található. A Zempléni-hegység legmagasabb pontjától, a Nagy-Milictől kb. 11 km-re fekszik, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A magyar népi képzelet gazdag mesevilágot, hiedelmeket, népdalokat, virágoztatott ki ezen a tájon. A nép megélhetését az állatok, a termőföld, a falut körülvevő hegyekből származó faanyag biztosítja. Pusztafalu területéhez hozzá tartozik az Izra-tó is, melyet a Világháborúban elvesztettünk, és az akkori Csehszlovákiához csatolták. Pusztafalu neve maga is egy kis történelem. A településnév elhagyott vagy elpusztult majd újra betelepített falura utal. A házak a réges-régi idokben kinn a Pusztában épültek, ám azok összedöltek, így lejjebb kezdtek el építkezni. Pesty Frigyes szerint a községet Pázsitos Újfalunak is nevezték. A Hegyköz irtásfalvakból álló településhálózata az Árpád-korban alakult ki, de Pusztafalu csak viszonylag későn a XIV. században jött létre. Első okleveles előfordulása 1389-ben ”Pusztawyfalu” néven a füzéri vár tartozékaként és a Perényi család birtokát emlegeti. A falu a XIV. században a füzéri uradalom tartozékaként királyi birtok, majd a század végére átmenetileg elnéptelenedik, ezért 1389-ben Pusztaújfalu néven szerepelt Zsigmond adománylevelében. A füzéri Várispánság után sokáig a szalánci Forgács gróf birtoka volt a falu. A XVII. században a Szirmay, Szentiványi, Reviczky családok birtokában fordult meg, majd 1769-1848-ig ismét a Forgách család tulajdonában maradt. Pusztafalu híres szülöttei a Szádeczky család. Szádeczky Sámuelt az 1848/49-es szabadságharc alatt betöltött funkciója miatt Pusztafalura száműzték. 1855-1895 között ő volt a település lelkipásztora és tanítója. Mindhárom gyermeke országos hírű tudós lett. Szádeczky-Kardoss Lajos híres történész, Szádeczky-Kardoss Gyula geológus, Szádeczky-Kardoss Elemér geológus. A XIX. századra a térségre jellemző szegénység, rossz termőterületi adottságok miatt sokan hagyták el a falut és Amerikába mentek szerencsét próbálni. A trianoni békeszerződés következtében elcsatolták a falu területének 60%-át, ezen terület nagy része erdős hegyvidék. 1969-ben bekövetkezett a körzetesítés. A központ Füzérkomlós lett. Felépül a szalagfűrész, a gatter-fafeldolgozó üzem. Megkezdődik az emberek foglalkoztatása, kezdetét veszi a fellendülés. Ez azonban nem tartott sokáig, a körzetesítés után minden fontosabb termelőeszközt a központi tanyába helyeztek át, s lassan megszűnt a fafeldolgozó üzem is. A falu elzártsága miatt a néptánc, a hiedelmek, a hagyományok talán Magyarország területén sehol nem éltek ilyen tisztán és elkülönülten, mint Pusztafaluban.

Néphagyományok:
A néptánc tanulása az 1848-as évektől kezdődött. Szádeczky Sámuel által tanított verbunkra épülő csárdást hamar megszerette és megtanulta a lakosság. Az 1920-30-as években az országos Gyöngyös-bokréta mozgalomban a falu néptáncosai hatalmas sikereket értek el, melynek köszönhetően Németországban és Bulgáriában is lehetőségük nyílt a település néptáncát népszerűsíteni. A szájhagyománynak és az írásos emlékeknek köszönhetően nagyon sok népdal maradt fenn. Több, mint 20 évvel ezelőtt sorozatszerűen vetítettek filmeket a településről. 1-2 múltán Mátyus Aliz néprajzkutató írta meg Faluregény című művében pusztafalui tapasztalatait. A település egyetlen parasztköltője Mester Ferenc, a 20. század elején élt.

Információk

Az oldalon található tartalom, beleértve a képeket, cikkeket és kódokat Pusztafalu Község Önkormányzatának tulajdonában állnak. Amennyiben más forrásra hivatkozik, minden esetben megjelölésre kerül az eredeti forrás. A tartalom másolása írásos engedély nélkül szigorúan tilos és jogi következményeket von maga után. Kinézet és kód tomkobettina@gmail.com

Díszpolgáraink

Mester Ferenc
Palágyi Ernő
Soltész Miklós

Elérhetőségek

Pusztafalu Község Önkormányzata
3995 Pusztafalu Fő út 68.
E-mail: polghivatal.pusztafalu@gmail.com
Telefon/Fax: 0647/340030
Facebook: http://facebook.com/pusztafalu3995
www.pusztafalu.hu | Pusztafalu Község Önkormányzatának hivatalos weboldala | Minden jog fenntartva © 2016